Mikor hőszigetelésről beszélünk akkor az esetek 90%-ban ezt a falakra értjük, mert értelemszerűen oda érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani ahol legnagyobb a hő veszteség, s ennek csökkentésével javul a legnagyobb mértékben az épület energiafelhasználása.
Az épület falainak, homlokzatának megfelelő módon történő hőszigetelése az év minden napján kifizetődő átalakításnak bizonyul. Ebben az értelemben a hőszigetelés fontosságát nemcsak a téli energia-megtakarítások esetében érdemes hangsúlyozni, hanem a nyári túlmelegedés elkerülése érdekében is.
Nyáron a szigetelés nélküli épületek falait átjárja a meleg, és elviselhetetlen hőség keletkezik a belső terekben, ami ellen a legjobb esetben is csak mérsékelten energiatakarékos klímával lehet védekezni. Hőszigetelő rendszer alkalmazásával viszont a belső tér hőmérséklete a falak közelében és a helyiségek belsejében is azonos hőmérsékletű, ez pedig kellemes komfortérzetet biztosít a lakóknak. Mindez annak köszönhető, hogy a hőszigetelés úgymond elébe megy a problémának, és már azt megakadályozza, hogy a külső fal felhevüljön, mivel a napsugárzás jelentős részét a homlokzat anyaga távol tartja.
Egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával, hasznos energia, illetve pénz takarítható meg, ugyanakkor a kisebb energiafelhasználással és a csökkentett károsító anyagok kibocsátásával védjük környezetünket. A megfelelő hőszigetelő rendszer használatával soha nem tapasztalt hőenergia és költségek takaríthatók meg, a kérdés, hogy a cél elérése érdekében melyik megoldás a legelőnyösebb.
A megfelelő hőszigetelés alkalmazása, régi épületek esetén még égetőbben jelentkező probléma, mint az újépítésű otthonok esetében. A hagyományos téglaépítésű házak, egy hiányos hőszigetelésű panelházzal szemben jó hőszigetelőknek bizonyulnak, ugyanakkor azok hőszigetelő képességes sem közelíti meg a ma elvárható szintet.
Egy adott fal hőszigetelési tulajdonságának növelésével párhuzamosan, a falon mérhető hő veszteség, illetve a fűtési energia-veszteség is csökken, hiszen a szerkezet, illetve a szerkezeten keresztül távozó hőmennyiség között, egyenes arányosság áll fenn.
Egy épület hővesztesége az alábbi utakon távozik:
Éppen ezért, otthona felújításának esetén nem elegendő csupán a homlokzat megfelelő hőszigetelése, illetve az előállt hőszigetelési károk orvoslása, hanem teljes körű munkálatokat tanácsos végezni. Ebbe az értelemben szükséges a tető, illetve a födémek hőszigetelése, illetve a régi, vagy károsodott nyílászárók cseréje, javítása. Csak így érhető el eredményes energia-megtakarítás.
Egy egyszerű példán keresztül könnyen kiszámolható, mekkora költségmegtakarítást jelent a megfelelő hőszigetelés használata egy fűtési szezonban. Tételezzük fel, hogy egy ház fűtési költsége egy fűtési szezonban összesen 200 000 forint. Az egyszerűség kedvéért a falakon fellépő hőveszteséget tekintsük 30%-nak. Tehát körülbelül 60 000 forint csak a falakon keresztül távozik. Ha erre csupán 8 centi vastagságú hőszigetelés kerül, kb. 30 000 forintot takaríthat meg fűtési szezononként. De ezzel együtt is az egész épületét csak 15 százalékkal sikerült csökkenteni, érdemes tehát a többi épületszerkezetet is felújítani, szigetelni. A megfelelő hőszigeteléssel csupán a falak hővesztesége közel 60%-al csökkenthető.
Hazánkban a legtöbb tető- és padlástér kihasználatlan, az idő során felhalmozott „majd jó lesz még valamire” holmik gyűjtőhelye. Évtizedek pókhálói, vastag portakaró a tetőgerendákon, egy olyan térben, mely kellemes lakókörnyezetként funkcionálhatna. Ön tudta, hogy ha minden, a célra alkalmas tetőteret, padlást beépítenénk, hőszigetelnénk, úgy 60%-kal csökkenne a lakáshiány Magyarországon?
Az első lépés az új lakótér kialakításához a tetőfelület hőszigetelése, pontosabban a gerendák és szarufák közötti és alatti terek hőszigetelése. Minél vastagabb a tető, illetve tetőtér szigetelése, annál jobb az eredmény. Akik fűtési energiát szeretnének spórolni, és a tetőtérben is kellemesen szeretnének lakni, ne vegyenek 18-20 centiméternél vékonyabb szigetelőanyagot. A hőszigetelési előírások az új épületekre is sokkal magasabb hőszigetelés-felhasználást írnak elő, mint korábban. Ez különösen a tető alatti területekre vonatkozik, ahol a legtöbb esetben nem, vagy csak nagyon vékonyan található hőszigetelő anyag. Megfelelő mértékben és módon elhelyezett hőszigeteléssel, sokkal több energia és fűtőanyag takarítható meg, valamint a környezetet is kevesebb szennyező anyag terheli, komfortérzet csökkenése nélkül.
Fontos a hőszigetelő anyag gondos és szakszerű beépítése, az esetleges hibák könnyen javíthatatlan károkhoz vezethetnek. A szigetelőanyagok gyártói felhasználóbarát termékeket gyártanak és kínálnak, melynek köszönhetően sokan maguk állnak neki lakásuk tető, vagy tetőtéri szigetelésének elkészítéséhez.
A tető- és tetőtér szigetelése során az egyik gyakran használt hőszigetelő anyag az ásványgyapot. Például Az egyik oldalán vékony alumíniumfóliával kasírozott üveggyapot tekercsekben kapható. Pontosan kell szabni, mert az anyag csak a tekercs kicsomagolása után nyeri el tényleges formáját. Egy rókafarkúfűrész, valamint egy tetszőleges hosszúságú igazítóléc segítségével a tekercselt hőszigetelőanyag a kívánt méretre vágható. A hatásos szigetelés érdekében tanácsos a szigetelőanyag méretét 2-3 centiméterrel szélesebbre hagyni, mint a szarufák, vagy gerendák között mért távolság. A vágás pontosságát segítik a hőszigetelőanyagba nyomott segítővonalak. A hőszigetelőanyagot a szarufák közé illesztve állandóan ellenőrizni kell, hogy az illesztésnél a következő lemez teljesen tömören illeszkedjen. A következőkben egymástól kis távolságban elhelyezett kapcsokkal szükséges rögzíteni a gőzzáró fólia szélét. Fontos, hogy a gőzzáró anyag hézagmentesen tömítse a szigetelőanyagot, hogy feladatát teljesíthesse. Ezen kívül számtalan más hőszigetelő anyag áll a tetőtérbeépítők rendelkezésére (expandált polisztirol, extrudált polisztirol, poliuretánhab, fenolhab, parafa, cellulózrost, stb.)